2008 április 1-jén, az Egyesült Államokban, nagyszabású showműsor keretében jelentik be, hogy, megannyi kreatív kultusztárgy után, most megérkezett az iCar is. Az innovatív újdonságokban bővelkedő elektromos jármű, várhatóan forradalmasítja majd a városok közlekedését.

A formatervet, a Randsdesign magyar designere, Petrus Ferenc jegyzi. Aki egyébként a szintén Magyarországon létesítendő iCar gyár terveit is készíti. Az üzem különlegessége lesz, hogy teljes felületét növényzet borítja majd, ezzel is segítve hogy az épület ne terhelje környezetét.

A 80cm széles, 2,2m hosszú és 1,5m magas járműben a két személy foglalhat helyet, a motorkerékpárokhoz hasonló módon. A karosszéria egy darab újrahasznosított műanyag elemből áll. Az ajtókat a teljesen leereszthető oldalablakok helyettesítik. Ez teszi lehetővé, hogy egy iCar duo nevű elemmel, két jármű összekapcsolható legyen, és így kialakuljon egy négy személyes jármű. A csomagtartó az iCar tetején kapott helyet, alaphelyzetben 141literes, de a tető megemelésével 401 literesre bővíthető. A műszerfalat egy széles érintőképernyő helyettesíti, ezen kap helyet a visszapillantó tükröket felváltó webkamera képe is.

 

 

 

Petrus Ferenc

"Egyike a fiatal építészgeneráció markáns egyéniségeinek. Diplomáját 1999-ben a BME Építészmérnöki Karán szerezte, majd az egyetem szervezett mesterképzésén is részt vett. Munkáit a kihívások keresése, az érdekes formai és térképzési megoldások változatos, de nem öncélú alkalmazása teszi egyedivé. Az elmúlt években, meghökkentően bátor hangvételű pályázati munkái sorra nyerték az elismeréseket. Terveit és munkáit számos építészeti folyóirat bemutatta (Szép Házak, Átrium, Családi Ház, Lakáskultúra). Az évek során specialitása vált a nehezen beépíthető, esetleg kedvezőtlen fekvésű, erőteljes esésű telkek beépítése, így ragadható rá Bors Edit újságíró találó kifejezése: «meredek építész»"

via: inspiral.hu

Michiel van der Kley designer tervezte mobil iroda neve Globus. A Gömb mobiliroda nyitható, csukható, elgurítható. Kinyitva a gömb egyik fele egy kényelmes fotel, míg a másik felén lehajtható kis asztallappra laptopot rakhatunk. Ideális lenne várótermekbe de tovább gondolva köztereken is tökéletesen alkalmazhatóvá válna. Persze csak olyan helyeken ahol a magántulajdont tisztelik.

 

Ha nincs erkélye, de szeretne akkor itt a megoldás!

Nyissa ki és lépjen ki. Csukva ablak, nyitva erkély.

 

Tervező: Hofman Dujardin

Ki ne ismerné a Jetson család futurisztikus életterét. Most megvalósulni látszik gyermekkori álmunk, hogy milyen is lehet egy teljesen automata konyha.  

Az Altera Design Stúdió (Törökország) innovatív konyhája nyerte idén az Incheon International Design Competition 2007 fődíját, amit egy kiállítás keretén belül meg is lehet nézni.

A pályázat irányvonala a globális hiány, tiszta víz, élelmiszerkészlet tárolása. Elkerülhetetlennek látszó, hogy a jövőben a takarékosság legyen a fő irány. A nyertes pályamű is ezekre az elővetített jövőképekre alapoz. A konyha nem csak minimalizálja a szemét mennyiségét de étkezési szokásainkról is tájékoztatást ad. Az ételt és italt csomagokban tárolja, hűti. A tárolást eldobható műanyag helyett rozsdamentes acél váltja fel, melyet a sütőbe helyezve vonalkód segítségével melegíti fel. A folyamat egyszerű a sütő leolvassa a vonalkódot és beállítja a megfelelő sütési hőfokot, valamint időt. Az asztalon elhelyezett tányéralátétek megfordulnak és a gép automatikusan tisztítja egy beépített mosogató rendszerrel.

 

  

Nos nem csak a design futurisztikus hanem a működés is.

Altera Design Stúdió, Törökország

Hetven év alatt, amióta a thüringiai Weimarban megalakult a Bauhaus, világszerte fogalommá, sőt jelszóvá vált. Tevékenységét, főként a formatervezésnek köszönhetően, nagyra értékelik; amit ma leegyszerűsítve "bauhausosnak" nevezünk, az elsősorban ehhez kapcsolódik. A Bauhaus legendás tanárai közül jónéhányan - például Vaszilij Kandinszkij, Lyonel Feininger, Paul Klee, Oskar Schlemmer - koruk legkiválóbb művészei közé tartoztak. Reformpedagógiai elképzeléseiket, amelyeket elsősorban Johannes Itten, Josef Albers és Moholy-Nagy László dolgozott ki, időközben beolvasztották a művészeti és formatervezői főiskolák oktatási programjába, s mai napig hatnak. Ugyanakkor a Bauhaus építészetét, amely Walter Gropius és Ludwig Mies van der Rohe tevékenysége révén szerves része volt a húszas évek avantgárdjának, gyakorta azzal vádolják, hogy ez a kiindulópontja a gazdaságtalan várostervezésnek, az egyhangú dobozházak környezetromboló hatásának és a lélektelen lakótelepeknek.
A Bauhaus fogadtatását leegyszerűsítő magyarázatok, előítéletek és félreértések jellemzik, amelyekkel a mozgalomnak már tizennégy éves fennállása alatt is szembe kellett néznie; a szó az élet radikális modernizálását jelentette annak minden pozitív és negatív megnyilvánulásával. A név egyszersmind programot tartalmazott, az iskola fejlődése és változatos sorsa széleskörű érdeklődést váltott ki - elfogadót és elutasítót egyaránt.
A Bauhaus története lényegében párhuzamos a weimari köztársaság sorsával. Walter Gropius 1919-ben alapította meg Weimarban az intézményt, abban a városban, ahol Németország demokratikus alkotmányát megfogalmazó nemzetgyűlés ülésezett. Ludwig Mies van der Rohe, az utolsó igazgató, 1933-ban Berlinben oszlatta fel az iskolát, néhány hónappal a nemzetiszocialisták hatalomátvétele után, erős politikai nyomásra.
A Bauhaus eltiprása azonban nem tudta elfojtani az általa képviselt eszméket. Legfontosabb képviselői Németország határain kívül, főként az Egyesült Államokban játszottak meghatározó szerepet: Walter Gropius és Breuer Marcel a Harvard Universityn dolgozott építészként és építész-tanárként, Mies van der Rohe Chicagóban, Josef Albers a Black Mountain College-ban. Moholy-Nagy László 1937-ben Chicagóban megalapította a "New Bauhaus"-t. Rajtuk kívül Bauhaus-tagok dolgoztak Európa különböző országaiban, a Szovjetunióban és Palesztinában, de voltak olyanok is, akik sajátos belső emigrációban a nemzetiszocialista Németországban folytatták munkájukat.
A Bauhaus, amely 1919-1933 között, tehát roppant rövid ideig működött, példájával az iskola feloszlatása után is ösztönzőleg hatott. Tevékenységét mégis körültekintően kell megítélnünk, mert története a formatervezés különböző területein korántsem egyenletes és ellentmondásoktól mentes - az expresszionizmussal jellemezhető korai weimari évektől a konstruktív dessaui korszakon át a főként az építészetre összpontosító késői dessaui, illetve berlini évekig, Gropiustól Hannes Meyeren keresztül Mies van der Rohéig. A Bauhaus egyes műhelyeinek történetéről számtalan cikk, könyv és kiállítási katalógus jelent meg; e különböző szempontú feldolgozások - a formatervezésről, az építészetről, a pedagógiáról, a művészeti termésről - fontos forrásokat tártak fel. A történetírás a hatvanas-hetvenes évekig Gropius visszaemlékezéseire alapozott, az utóbbi években viszont egyre több kritikai elemzés látott napvilágot. A legújabb kutatási eredményeket is magában foglaló kötet azonban mindmáig nem készült.
Magdalena Droste, a Bauhaus-Archiv/Museum für Gestaltung régi munkatársa vállalta ezt a feladatot. Kötete egyaránt szól a szakembereknek és a nagyközönségnek, s a Bauhaus történetét az utóbbi évek új kutatási eredményei alapján tárgyalja. Röviden és világosan mutatja be az iskola felépítését és alakulásának folyamatát történetének kezdetétől feloszlatásáig. Nem hallgatja el eközben az esztétikai és társadalmi ellentmondásokat, nem fedi el a törésvonalakat sem.
A könyv fontos része a képválogatás, amely főként a Bauhaus-Archivnak az elmúlt harminc évben összegyűjtött anyagára támaszkodik. Az itt található dokumentumokra támaszkodó kötet korábban homályban maradt jellegzetességekre is felhívja a figyelmet, s az olvasó elé tárja a tervezés és az oktatás sokoldalúságát.
A Bauhaus hatását semmiképp sem tekinthetjük lezártnak; ennek összefoglaló történetét még senki sem írta meg. Magdalena Droste kötete elkötelezett és differenciált kiindulópontból tárgyalja témáját, s további kutatásra ösztönözhet.

Peter Hahn
A Bauhaus-Archiv, Berlin
igazgatója

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete (MGSE) immáron ötödik éve ítéli oda a díjakat az általuk legérdemesebbnek tartott művészeknek, négy plusz egy kategóriában. Az Aranyrajzszög-életműdíj, idén Felvidéki András kapta. Kara György az utóbbi évek kimagasló tevékenységéért kapott díjat. A szuverén tervező grafika díjat Németh Ludwig Gábor vihette haza. A Filmvilág filmművészeti folyóirat tervezéséért a kulturális díjat Nádai Frenc kapta meg. A plusz egy díjat pedig a Design Terminál vezetője nyerte el a tervezőgrafikáért nyújtott teljesítményéért.

Aranyrajzszög díjátadó és kiállítás megnyitó valamint a Helvetica díjátadó és kiállítás megnyitó kerül megrendezésre a Gödörben ma.

forrás: www.design7.hu

Az aranyrajzszög díjjat a Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete hirdette meg. Idén az első Graphifest keretében kerül sor az egykori Titán rajzszög mintájára aranyból készült díj átadására, amelyet a szakma jeles képviselői ítélnek oda öt kategóriában. Ezzel egy időben nyílik meg a pályázatra beérkezett munkákból rendezett tárlat, amely minden évben nagy számú érdeklődőt vonz, és ezzel az egyik legkiemelkedőbb kulturális eseménnyé avatja a tervezőgrafikusok legfontosabb hazai seregszemléjét

A Helvetica betűtípus megalkotásának 50. évfordulója alkalmából a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága (MATT) által meghirdetett pályázatra műfajbeli megkötések nélkül, a betűcsaládhoz kapcsolható plakáttal, emblémával, kiadványokkal, tipográfiai és autonóm alkotásokkal egyaránt lehetett nevezni. A legkiemelkedőbb 50 pályaműből rendezett kiállítással egy időben a MATT szakmai napot is tart, ahol a neves grafikusok előadásai mellett levetítik Gary Hustwit: Helvetica című dokumentumfilmjét.

A Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete, a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága és a Design Terminál Kht. szervezésében

Nyitva: október 9-26., H-V: 14:00-23:00

A könyv

 

A Taschen kiadó gondozásában októberben jelenik meg egy az építészettel és építészekkel foglalkozó 3 kötetes kiadvány. Potom 250 dollárért. Mindez 1008 oldalon. A kötet címe : Julius Shulman, Modernism rediscovered. A könyv több mint 400 építészeti remeket mutat be, köztük Paul László munkáját is. A szerzők 260,000 fotó közül válogatták ki a könyven szereplőket.

A fejlécben látható széket Frank Owen Gehry tervezte 1972- ben, hullámpapírból. Vásárhelyi János írásában többet megtudhattok a designerről.

 

Köszöntök mindenkit, akit érdekel a design, formatervezési kultúra és művészi megjelenés a hétköznapjainkban

A blog célja és eltökélt szándéka a Magyar közönséget megszerettetni a design-al és olyan, életünket befolyásoló tárgyak, kiállítások megjelenítése, amely talán szebbé és boldogabbá teheti életünket mind funkcionális mind vizuális célzatból